Az információ szabad akar lenni! |
|
| (...) Új kommunikációs lehetőségek nyílnak meg előttünk: saját, személyes gesztusainkat rögzíthejük, egyéni lenyomatainkat és a pillanat ihletében fogant gondolatainkat. Kusza vonalakkal rótt falfirkáinkkal tölthetjük meg a hálózatban egyre szaporodó szerverek üres lapjait. Soha nem tapasztalt lehetőség az, hogy a hálózat bármely résztvevője számára nyitva áll egy globális nyilvánosság, világ méretű publikálási lehetőség. >>> |
| NOOTROPIC web csoport üzenet, 1995 február |
| |
| A NOOTROPIC a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének, valamint Tölgyesi Jánosnak és az ELTE Pszichológiai Tanszék hallgatóinak közös munkája volt 1993–94-ben. A kurzus néhány héttel az első webböngésző, a MOSAIC megszületése után indult. |
Net art az Intermédia Tanszékről >>> |
|
 |
| Peternák Miklós, Új képkorszak határán, 1989 |
| A borítón dr. Neumann László 1987-ben készült Lokális Tárgyhipotézis című munkája látható. |
|
| Az egész ország teli volt lehetőségekkel. Volt egy hely, ahova be lehetett menni ingyen internetezni – persze mindig tele volt –, de olyan nagyon különleges nem volt és a művészek is úgy voltak vele, hogy most egy ilyen – nyugathoz felzárkózó – korszak van, és ennek a C³ is a része. |
| |
| A net.art esetében nem csak az internetről volt szó, hanem különböző „házasításokról” is. JoDi-ék a videójátékokat, Lialina a történetmesélést, Shulgin a low tech világát, míg Bunting a kirándulást és a barátkozást „házasította” a netes technológiával. Olia Lialina 1997-es, C³-ban készült munkája, az Agatha feltűnik része volt egy föld körüli utazás is, ami úgy volt összerakva, hogy barátai segítségével a világ különböző helyein lévő szerverekre helyezte fel az egyes oldalakat. Az URL-ben lehetett látni, hogy nézőként most éppen hol jársz, tehát innovatívan használta a technológiát a sztori kibontakoztatására. |
| Szőnyi András |
|
|
A 90-es években nehéz volt internethez jutni. Egyes egyetemeken elérhető volt, de csak kísérleti jelleggel. A technikai előfeltételek (rendelkezésre álló modem, telefonvonal) és a drágaság is eltántorította az embereket, de általánosságban nem is tudta senki, hogy mi is ez, hogyan lehet használni. Az első nyilvánosan elérhető internetes hotspotokat Magyarországon a Pillangó-hatás című kiállításhoz állította fel 1996 elején a Budapesti Műcsarnokban a C³ Alapítvány. Az öt számítógépes internet-bázis zavarba ejtette a látogatókat. Az Internet Galaxy rendezvényein is felállítottak hasonlóképpen gépeket, az Artpoolnak is volt internet hozzáférése, de akkoriban még egy lakásból működtek. A C³-ban volt egy internet labor, ingyenes szolgáltatással: csak regisztrálni kellett, anélkül időben korlátozott volt a használat, de lehetséges volt csak úgy beugrani is. Volt ott valaki, aki a 10 gép között ingázva segített az embereknek. Ezután felbukkantak az internetkávézók is, de ott fizetni kellett.
|
| |
 |
| |
A C³ Alapítvány 1996-os megalapításának oka a Pillangó-hatás kiállítás sikere és a finanszírozási struktúra átalakulása volt: az SCCA egy internetet népszerűsítő programot akart finanszírozni, amely a projektgondolkodást ösztönző művészet-orientált tevékenységeket is magában foglalhat. >>> |
| Fernezelyi Márton, Peternák Miklós, C³ Alapítvány |
|
Artpool 1995–2020 >>> |
|
 |
|
Galántai György, Terv az Artpool webolalához, 1997
Galántai György és az Artpool tulajdona
|
 |
| Időutazás az Artpool első weboldalához |
| Artpool események 1996-ban |
|
C³ 1996–2022 >>> |
|
Mi, a 20. század végének fiai, néha, felelőtlen pillanatokban már elhittük, hogy egyes részleteiben sikerül birtokbavennünk korunk technikai civilizációja által naponta produkált újabb és újabb eszközöket. (...)
|
| NOOTROPIC web csoport üzenet, 1995 február |
|
| |
 |
| |
 |
| |